2015. december 19., szombat

...Melyre mára már feltettem életem.

http://nemvalovilag.blogspot.hu/2015/12/van-e-egyetemes-szeretet.html Folytatás  
 Én a Balaton partján nőttem fel, társaim a növények, a békák, halak, a víz és a szomszéd kutyája.
Ki tudná jobban tanúsítani, hogy az egyetemes szeretet létezik? 
Ugyanis BOLDOG VOLTAM. 
Rettentően kívülállónak éreztem magam a lakhelyünkön. Az volt a kerek, amikor egyedül voltam, vagy úgy tettem, mintha egyedül lennék. Ha nem lehettem kint a természetben, bebújtam egy kecskelábú asztal alá, és firkáltam. 
Öt éves koromig azt hittem érdemes beszélni hozzá, de akkor rájöttem, jobb ha csendben maradok. 
Így őriztem meg a szabadságomat. Bár a szót még nem ismertem, de az érzést nagyon is.
Hogyan is írhatnék a karácsonyról? Talán majd holnap.



2015. december 18., péntek

VAN-E EGYETEMES SZERETET?


Nemcsak hogy sokféle szeretet van, írtam erről itt,  "Tegnap" itt, "Szeretni, csak úgy" és itt, "Nosztalgia" 
hanem  mindenki másmilyent kap. Itt a kap szón nagyon nagy a hangsúly.
A szeretet érzése, amikor bennünk keletkezik, összehasonlíthatatlan avval a vággyal, hogy minket szeressen valaki.
Mikor alakulhat ki ez a vágy. Gondolom, mindenkinél máskor.
Próbálok kutatni emlékeimben, de én embertől oly kevés szeretetet kaptam az életem indulásakor, hogy talán ez a vágy nagyon későn alakulhatott ki bennem.
Ez a hiány arra nagyon jó, hogy ami bennem szétáradt születésem óta, az csakis a teremtett világ, és a Teremtő iránt alakult ki. 
Onnan megkaptam azt a viszont szeretetet, mely után nem kell vágyódni, mert eleve adott. Annyira elzártan éltem hat éves koromig, hogy nem befolyásoltak az információk.
Gondoljunk bele a mai eszünkkel. 
Nem volt TV, nem jártam óvodába, templomba sem, nem voltak rokonok, apám menekült otthonról. 
Én a Balaton partján nőttem fel, társaim a növények, a békák, halak, a víz és a szomszéd kutyája.
Ki tudná jobban tanúsítani, hogy az egyetemes szeretet létezik? 
Ugyanis BOLDOG VOLTAM. 
Kíváncsi vagy a folytatásra?



2015. december 16., szerda

Tegnap szirmokba öltöztetett egy pillanat...

Ha a szeretet szót halljuk, mindenki másra gondol.
Hányféle szeretet is van?
A Teremtő és a teremtett világ szeretete, a szülői szeretet, a gyermek iránt érzett szeretet, baráti szeretet, testvéri szeretet, saját életünk szeretete, szerelem. 
Ezeket is árnyalatokra lehetne bontani, mert van egyoldalú, viszonzott, és még sorolhatnám
Megérne egy tantárgyat az általános iskolákban. 
Milyen más lenne az életünk, ha felkészülnénk az érzelmekre, és nem váratlanul, törnének ránk.
Jobban értékelnénk, jobban megbecsülnénk, ha tanulnánk róla. 
Csak a tárgyi igényeinkre készülünk fel, mert azt halljuk mindenünnen hogy az mennyire fontos.
Van aki távozáskor is azokkal törődik, de gondolom, egy szerető kéz szorítása, vagy simítása többet jelent mégis. 
Ott van akkor a számadás pillanata, hogy adtunk-e, kaptunk-e szeretetet, szerelmet, ráértünk-e kimutatni, mertük-e megélni.
Mennyivel jobb lenne már gyermekként tanulni erről.




2015. december 14., hétfő

Ha majd lemegy a Nap, mi marad? Mit viszel magaddal az éjbe?

Ó, vannak sokat ígérő találkozások, amikor úgy érzem, a másik meglátta emberi értékeimet, tiszteli pozíciómat. 
Jól elbeszélgetünk, megkedveljük egymást. Sőt, megszeretjük. 
Aztán telik az idő, szaporodnak a találkozások, és már kezdek hétköznapinak látszani, kiderül, hogy nekem is két szemem van és két lábam, mint bárki másnak.
Pár hónap, van úgy hogy pár év, és elveszítem minden vonzó tulajdonságomat. 
Kezdem megérteni azokat, akik nem közvetlenek, nem engedik közel magukhoz a másikat. Talán félnek, hogy így járnak. Hát nem tudom mi a jó? 
A távolságtartásnál esélye sincs a szeretetnek. Kiábrándulni biztos nem jó. 
Marad számomra a közel engedés és a szeretet a szívemben. 
Aki kiábrándul, annak mi marad?  


2015. december 12., szombat

Szeretni, csak úgy bele a Világba?

Szerettem ezt a szombati napot, pedig nem túl jól kezdődött. Kicsit tüsszögtem, fújtam az orrom, ettől nyűgös voltam.
Sikerült visszaverni a betegséget hogy ne hatalmasodjon el rajtam. Piacoltam, ettem, mentem a kiállítást kinyitni. Csak egy órácskára, mert készültünk hárman a Kieselbach Galéria jubileumi ünnepségére. 
Nem sikerült helyettest találnom, így 18 órakor bezártam.
Miért is volt ez szeretni való nap? Tiszta lelkű emberekkel beszélgettem. Ők tették lehetővé, hogy szerethessem ezt a napot. Egyikőjük a lányom.

Milyen szeretetet érzünk először életünkben?

Isten ránk irányuló szeretetét, vagy az iránta érzett szeretetet érezzük-e elsőként, nehéz megfogalmazni, mert egészen kis gyermekként éljük át. 
Viszont felidézhetjük magunkban, ha boldog kisgyermeket látunk.  
Azt a feltétlen szeretetet, ami megtölti a kicsi lelkét, azt nem kell kiérdemelni, hisz megkapod, ha ránézel. 
Ki iránt is érzi ő ezt? Nyilván szereti Teremtőjét, mert egy csodás világban érzi magát, ahol számtalan felfedezni valót talál. Ezeket is szereti, meg az embereket is akik körülveszik, azok közül jó esetben a szüleit. Nem utolsó sorban, megfigyelhető, hogy saját magát is szereti.
Mikor felejtünk el így szeretni,  csak úgy bele a Világba?

2015. december 11., péntek

Te rájöttél már mi a sorsod feladata?

Neked mi a sorsod? Nekem a következő.
A Fényoldalon: a feladat mindig az adás, a törődés, a szeretet növelése a szívemben.
Árnyoldalon: küzdelem a gonosszal, és harc a tárgyakkal.
Időnként párosul e kettő. 
Most is. Vártam hogy vége legyen a mostani kellemetlen esetnek, de nincs vége. 
Amellett hogy a Fény oldalon jól érzem magam a bőrömben, örülni tudok az apróságoknak is és a nagy barátságoknak főként, az árnyoldalon küzdenem kell, hogy az alább ábrázolt illető ne tudjon bántani.
Neked ismerős?




2015. december 9., szerda

Keresel, de mit?


Mit keresünk...
Életünk, keresések sorozata. Mindenki szeretne rátalálni valamire, ki az élet értelmére, ki a párjára, ki a neki megfelelő munkára, de legtöbben talán a boldogságot keresik.
"Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot",mondta József Attila, és sokan úgy magyarázták, hogy Isten tőle távol volt, árván hagyta. Nem.
Aki a hátunk mögött van, az védelmez minket. A szülő gyermeke háta mögé áll, és úgy mennek a úton.
A


Mit keresünk... c. képet nézegetve a keresők megtalálják a válaszokat. A kép színvilága kimondottan energetizáló, gyógytó erővel hat és védelmez. Akinek erre szüksége van, annak ajánlott többször nézegetni ezt a képet.