Amikor bezsúfolódnak a történések az életünkben, egyrészt a jelen problémáinak megoldása nem enged minket sem a múlt sérelmein rágódni, sem a jövőt találgatni, és ez jó. Sok filozófia arra buzdít, hogy élj a mának. Mindenki másként értelmezi, én is fejtegettem már a jelen pillanat megélését. Igen ám, de ha a jelen nem éppen kellemes, és nem enged elrévedni, akkor egyre töményebben nehezedik ránk. Egyszer csak nagyon elegünk lesz a mából. Szívesen leráznánk magunkról, de nem lehet, mert nem fogja senki megtenni helyettünk, amit muszáj. Ebben a helyzetben jó, ha a múlt szép pillanatai segítségével, ha rövid időre is, de abba a teremtett állapotba tudunk kerülni, ami jelenleg hiányzik az életünkből.
Hallod-e?
