Hajszálakra függesztett kardélek Seregének tükrében

Ezernyi arcképem

Sötét barlangom szűk, folyosói létéből 

Hol a cseppek hangja is velőmig rezonált, 

Végre egy fényes térbe értem. 

Hirtelen megtorpant a félszem 

És kinyílt bennem a jó. 

Pihenni tért a szorító kín 

Feloldott minden látomást 

Elsöpörte a fel-feltörő fogcsikorgatást. 

Halk puha léptekkel, csituló szívvel, 

Hunyorgó szemmel néztem körül 

S létem elvegyülni látszott, 

E csillámló nyugalmas terem 

Bizalomba ölelő kövein. 

Mire szemem hozzászokott a fényhez, 

És nyakam bátran forgatva néztem 

E fényáradás csillámló játékát, 

Fejem felett megláttam 

Hajszálakra függesztett kardélek 

Seregének tükrében 

Ezernyi arcképem.

Károlyfi Zsófia

http://nemvalovilag.blogspot.hu/2016/02/minden-alkotonak-aki-szeretne-fejlodni.
htmlhttp://nemvalovilag.blogspot.hu/2016/02/minden-alkotonak-aki-szeretne-fejlodni.html