2016. június 15., szerda

Laktóz-glutén-tojás-cukor és tartósítószermentes egytál


Articum mártás
Zabpehelyliszt és rizsliszt keverékéből vízzel folyamatosan hígítva mártást főztem, amit miután félig kihűlt, kacsaolajjal (lassú tűzön olvasztott kacsaháj) kikevertem, majd tettem bele citromlét, steviát, sót, mustárt, egy csepp kurkumát.és egy egészen kis újhagymafejet nagyon apróra vágva még belekevertem.
Kóstolás után kiegészíthető citrommal, vagy mustárral stb.
Ezt párolt hússal, vagy hallal lehet tálalni, a tányér közepére a sűrű mártás, benne egy koktélparadicsommal. Körberakható még reszelt sárgarépával és karikával, citromszelettel, citromfű levelekkel esetleg főtt kukoricával.

Károlyfi Zsófia
Hallod-e
Ha dallam szól a múltból?
Elhozza-e még egy csók ízét?
Elragad-e a ritmus?
Látod behunyt szemhéjad színét?

folytatás...
 http://www.poet.hu/vers/7726
A verset eddig 664 alkalommal nézték meg.


2016. június 13., hétfő

A titokra kell rájönni. Ez a lényeg.

Valamikor olyan társaságban voltam, akik féltek a mesterek hatásától. Azt mondták, kb. 10 év kell ahhoz hogy levetkőzzék a mester hatását, hogy kialakuljon a saját egyéniség, mert tanul, akaratlanul is a tanárt utánozza. Ritka az amikor a tanítvány túlszárnyalja a mesterét.
Annyira bennem maradt a véleményük, hogy ezért kezdtem el a magam útját járni, és kialakítottam egy sajátos technikát, ami egyedivé teszi amit alkotok. Ez sem egy utolsó szempont.
Valamiről megfeledkeztem, de már elindultam ezen az úton is.

A kép lényegét, a festészet legfontosabb részét kell tudni fejleszteni.
Ezt a látásmódunk fejlesztésével lehet elérni. Ez nem rögtön az ecsettel történik, sokkal inkább gondolkodással, filozófiával. A titokra kell rájönni. Ez a lényeg. Nem a modell/tárgy ábrázolása a kép lényege, hanem az, hogy a tárgyat mulandónak, vagy örökkévalónak szeretném-e megmutatni.
Ha az érzelmi töltése ott van, a néző lába legyökerezik a kép előtt. Ha megvásárolja , majd hazaviszi, és a képet nem unja meg, akkor számára az remekmű. Ugyanis ha a kép, mondjuk egy almás csendélet, ne gondolja senki, hogy ő otthon almákat szeretne nézegetni. Őt abban a képben a mulandóság, vagy az örökkévalóság érzése ejtette rabul.
Egyszer egy kócsagot ábrázoló képet vásárolt tőlem valaki. Megkérdeztem tőle, hogy szereti a kócsagokat? Válasza: nem, én ezt a képet szeretem.

Most úgy látom, nem kell félni a nagyok hatásától. Nem véletlen festettek úgy, ahogy.
Cezanne megengedhette magának, hogy egy hegyet számtalan példányban, és egyre jobban absztrahálva fessen meg. Kutatta a titkot, és azt hiszem rájött valamire. Egy kép lényege, az örökkévaló, a végtelen hatásában rejlik. Minél jobban elveszíthetetlennek érzem, annál jobban lenyűgöz. A valóságos ábrázolás minél jobban megközelíti a látvány részleteit, annál inkább a mulandót juttatja eszembe. Ez lehet megható.
Ha a képen csak az örökkévaló van, akkor lenyűgöz, és akkor tud nekem igazi "társam" lenni, mert hatása felrepít, és nem meghat, (nem a mulandó pillanatot könnyezem meg), tudatosítja bennem azt, hogy nemcsak halálra születtünk, hanem az örökkévalóságra is.
A valóság megközelítésével is lehet remekelni, aki a megható képeket szereti, érzelmileg azt kapja, amit vár. Ha viszont egy képen semmi érzelem nincs, az elismerés az ügyes szónál megreked.
Magam részéről azért tartom magasabb rendűnek az absztrahált képeket, és az absztrakt képeket (nem ugyanazt jelenti e kettő), mert az absztrahált és absztrakt képek előtt azt kapom meg, amit a jelen valóságtól nem. A végtelenség érzését.
Nem lehetek evvel egyedül, mert megfigyelhető a művészeknél, hogy érettebb korukban a legtöbben eljutnak az absztrakt képek alkotásáig. Már nem érdekli őket a tárgyi megjelenítés, már csak a kép lényegét közvetítik színekkel, vonalakkal, ritmussal.

Az absztrakt ábrázolásmódú alkotások között vannak geometrikus képek, amorf képek és a kettő keveredése is. A geometrikus, számomra játékos dolog,  ha keveredik az amorffal, akkor lehet mondjuk ritmikus, az amorf pedig a lélek legmélyebbét igyekszik átadni. Mindnél nagyon lényeges a színek összhatása, és a kép egyensúlya. Tárgy nélkül kell elérnie azt, hogy párbeszédet kezdjen a nézővel.
A képnek meg kell szólítania a nézőt. Ez a cél.
Nem a nézőnek kell megdicsérnie az alkotót. Megteheti, de az nem lehet cél.




Kalap-kabát


Hajléktalan lelkem 
ül az utcán, 
Kalapjából kínálja a szót, 
Az igaz szót, mely szívéig 
szállna, ha megállna 
bárki is, de nem dobálna 
venne belőle, 
Mert üríthetetlen. 
Mégsem kell senkinek, 
hát feláll, kalap-kabát 
És továbbáll, 
Oda hol menthető még 
Egy...


2016. június 12., vasárnap

Laktóz-glutén-tojás-cukor és tartósítószermentes ebéd vagy vacsora

A megsózott csirkecomb felsőket alacsony hőfokon fedő alatt ropogósra sütöttem.
A zsenge nyári káposztát szeletekre vágva enyhén megsóztam, az uborkát, paprikát szintúgy.
Egy kevéske hagymát is közévágtam, épphogy csak fűszerként.
Steviás citromos levet egy kis olívaolajjal kevertem, és jól átforgattam a zöldségekkel.
Újkrumplit és cukkinit karikára vágva átsütöttem kacsazsíron.
Tálaláskor lehet díszíteni pirospaprikával, citromfűvel, koktélparadicsommal.


2016. június 11., szombat

Mit látsz?


Parton
állva nézem a megfoghatót.
Hullám kavarint fel a 
légbe
és kéklő végtelent tesz elém.
Örökkévaló ez az 
érzés.
Egyszerre magasztos és szerény
és kétkedő a kérdés
Mit látsz ?
Én azt látom ami az enyém.




2016. június 6., hétfő

Se bölcs / se bölcselet

http://www.poet.hu/vers/47811


Hát menj 
talpad alatt süvít a semmi 
hogy szállni tudj 
de lépni is 
és Emberré lenni. 
Ballagsz vagy repülsz 
egyre megy 
csak jó felé haladj. 
Vagy az se 
csak haladj. 
Mi jó 
és mi rossz 
ki dönti el? 
Se bölcs 
se bölcselet 
se semmi...
(Károlyfi Zsófia /részlet)
http://www.poet.hu/vers/47811

2016. május 29., vasárnap

Fátylat a szemünkről

Megvilágosodás


Látod szertefoszlik 
Lassan a talmi fény
És tisztán tündököl
A szíved rejtekén 
Az igaz szó tőlem
Vezérlő csillagért
Ha elmegy az éjünk
Fátylat a szemünkről
Ledobni ne féljünk
Adja az Isten


Károlyfi Zsófia